A Szent Mihály ima egyébként is be volt tiltva a zsinat után, csak az elmúlt bő tíz évben visszakúszott a köztudatban. Viszont sok helyen az énekes mise után is imádkozzák, pedig eredetileg csak a csendes mise utáni ima volt.
Mt 22:14 “For many are called, but few are chosen.” In the end, the remaining chosen ones will be the traditionalists who follow sacred tradition and who have kept the faith despite excommunications (see the case of St. Athanasius of Alexandria with Pope Liberius and the excommunication).
Mt 22,14"Mert sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak." A maradék választottak a végén a szenthagyományt követő tradícionalisták lesznek, akik megtartották a hitet a kiközösítések ellenére (lásd Alexandriai Szent Atanáz esetét Libérius pápával és a kiközösítéssel).
Mk 10," 6A teremtés kezdetén azonban Isten férfivá és nővé alkotta őket. (Ter 1,27) 7Ezért az ember elhagyja apját és anyját, a feleségéhez ragaszkodik, 8és a kettő egy testté lesz. Így már nem ketten vannak, hanem egy test. (Ter 2,24) 9Amit tehát Isten egybekötött, azt ember szét ne válassza!«"
Theology (θεολογία, theologia, from the Greek Θεός, Theosz, “God,” and -λογία, logia, “discourse, science, doctrine”) has its source and foundation in God and His revelation. One cannot proceed from a human starting point, because the human is finite, while God is infinite. If anyone (a theologian, if indeed they are one at all) fails to see, understand, or recognize this, then they should return their degree and keep their mouth shut. It is not God who must be adapted to man, but man who must be led to God.
A teológia (θεολογία, theologia a gör. Θεός, Theosz, 'Isten' és -λογία, logia, 'beszéd, tudomány, tan' szavakból) forrása és alapja Isten és az ő kinyilatkoztatása. Emberi kiindulási pontból nem lehet kiindulni, mert az véges, míg Isten végtelen. Ha valaki (egy teológus, már ha egyáltalán az) ezt nem látja, tudja, ismeri, akkor adja vissza a diplomáját és fogja be a száját. Nem Istent kell az emberhez igazítani, hanem az embert elvezetni Istenhez.
Az AL a problémának, mint halmaznak csak egy rész halmaza. Ezt kizárólag komplexen lehet kezelni, megoldani. Egyébként a patás legnagyobb örömére szétfeszíti az Anyaszentegyház kereteit és egységét.
"férje korábban már házas volt. A nő – mondta – emlékezett arra, hogy „nem méltó arra, hogy Krisztus Testét magához vegye" Demencia ide vagy oda, de arra tökéletesen emlékezett, hogy mit tanult katolikusként a katekizmusból.
"azon körhöz tartozik, amelyet Annibale Bugnini érsek ihletett" C. Bugnini bizonyítottan SZABADKŐMŰVES volt. "azt a püspöki gyűrűt is viseli, amely egykor Bugnini tulajdonában volt" A püspöki gyűrűket a viselő halálakor összetörik.
Akkor fordítsuk le a konkubinátust, és nézzük, mit mond a Katolikus Lexikon: Magyar Katolikus Lexikon > A > ágyasság következő Ágyasság (lat. concubinatus): különböző nemű személyek közti tartós, házasságon kívüli nemi kapcsolat, mely együttéléssel jár. - A régi m. törv-ek tiltották. Laikusok esetében 1279: a budai nemzeti zsin.: „A plébánosok szorgalmazzák, hogy laikusok se tartsanak ágyast. Aki figyelmeztetés ellenére sem küldi el ágyasát, mind a férfit, mind a nőt ki kell tiltani a templomból, s ha erre sem javulnak, a püspök szabjon ki büntetést.” Lényegében nem különbözik a →paráznaságtól, de mint bűnös szokás, állandó bűnalkalom, rosszabb annál. Aki ~-ban él, mivel közvetlen bűnveszélyben él, nem oldozható föl addig, míg ágyasát lakásából el nem bocsátja, ill. komolyan meg nem ígéri, hogy többé nem keresi föl. Külön probléma, ha az ágyas elbocsátása botrányt okozna, jó hírnevének elvesztésével járna. Ilyen esetben Ligouri Szt Alfonz azt tanácsolja, hogy addig halasszák el a föloldozást, amíg a gyónó ígéretének állhatatosságáról bizonyságot nem tesz. Ha azonban jóhírnevének elvesztése származnék abból, hogy nem járul sztáldozáshoz - egy rendkívüli alkalommal -, föloldozható, ha komolyan bánja bűnét és határozott ígéretet tesz helyzetének megváltoztatására. Aki viszont nyilvános ~ban él, viszonya köztudott, nem engedhető szentáldozáshoz, mert ez megütközést okozna a hívek között. Nálunk 1970 után jogilag elismerték mint élettársi kapcsolatot, s ez a törvényesítés, valamint egyéb körülmények (lakáshelyzet, nyugdíj- és válási rendszer stb.) elősegítik terjedését. - Sokkal súlyosabb elbírálás alá esik a cölibátust vállalt klerikusok, v. a tisztasági fog-at tettek ~a, mert a klerikus esküszegéssel, a szerzetes fogadalomszegéssel vét a vallásosság erénye ellen, amellett, hogy elköveti a paráznaság bűnét. A papok ~áról 1628: a pozsonyi egyháztartományi gyűlés: „Az ágyastartók ügyében minden főesp. v. más, aki a plébániákat vizsgálja, hívja össze a hozzá tartozó plébánosokat, figyelmeztesse őket az ágyast tartó papok Isten előtti helyzetére, és a változni nem akarokat fenyegessék meg életfogytig tartó börtönnel. Ezt évente ismételjék meg. A plébániák idősebb híveinek magyarázzák meg, hogy az ágyas nem felesége a papnak, gyermekei nem törvényesek. Ezért ne engedjék, hogy környékükön bármelyik nő csatlakozzék egy paphoz. A világi urak büntessék meg alattvalóikat, ha ilyen kapcsolat létrehozásában közreműködnek. A főesp-ek nem azért vizitálnak, hogy lakmározzanak, v. hogy a cathedraticumot behajtsák, hanem hogy megjavítsák a papok életét, növeljék képzettségüket. Ha tapasztalják, hogy papjaik nem elég járatosak a szentségek kiszolgáltatásában, a breviárium v. a mise mondásban, hívják össze és tanítsák őket ők maguk, v. a helyettes főesp. Gondoskodjanak olyanról, aki ért hozzá.” - 1629: a nagyszombati egyhmegyei zsin.: „Nagy károkat okoznak az egyháznak az ágyast tartó papok, akik sokszor még meg is esketik egymást, hogy a nép előtt elfogadhatóvá tegyék magukat. Eddig meg lehetett tűrni őket, hogy a hívők szentségekhez járulhassanak és ne kerüljenek protestáns pásztorok kezébe. De most már egyre több a jó és tudós papok száma, ezért nem kell tovább tűrni az ágyas papokat. Aki megmakacsolja magát, mindenre tekintet nélkül életfogytig tartó börtönbe kell zárni. Gyermekeik örökre alkalmatlanok minden egyházi hivatalra. A főesp-ek késedelem nélkül járjanak el az ilyen ügyekben.” - A hatályos egyhjog szerint ha egy pap az ~ komoly gyanújába kerül, figyelmeztetni kell bűnének súlyosságára, a botrányra, amit okoz; ha ez nem használ, az ordináriusnak kell vele szemben eljárnia. Az 1395.k. szerint papi teendőitől el kell tiltani (suspensio), s ha megmarad bűnében, más büntetéssel is sújtható, egészen a klerikusi állapotból való elbocsátásig. - A klerikusi →cölibátus tisztasága védelmében az 1395.k. 1.§-a büntető szankcióval sújtja az ágyas (concubinarius) klerikust, aki →házassági kísérletet nem követett el. Büntetése kötelező, utólag kimondandó →felfüggesztés. Ehhez, ha a figyelmeztetésnek nincs eredménye, fokozatosan más fakultatív, meghatározatlan büntetések adhatók hozzá, s végül a klerikusi állapotból való elbocsátás is kiszabható (1395.k. 1.§). Ha a klerikus szerz., világi intézmény, v. az apostoli élet társasága tagja volt, el kell bocsátani az intézményből, ill. a társaságból (695.k. 1.§, 729.k., 746.k.). - Az ezredfordulón egyre nő azoknak a fiataloknak a száma, akik a házasságkötés előtt együtt élnek, s az együttélés időtartama több évre nő. Ezért a házasságon kívül született gyermekek száma az ~ok számával párhuzamosan nő, Eu-ban 10-ről (1985) 25%-ra (2000). Svédo-ban az arány 55%, Fro-ban 43% (az elsőszülötteknél 55%), Olaszo-ban 9%, Görögo-ban 4%. H.L.-E.P. Péterffy I:117. (XLVII.); II:230. (II.), 251. (III.), 389. (I.) - Palazzini 1968:363. - Erdő 1991:532. - L'Osservatore Romano (heti ném. összefoglaló) 2003. IX. 26:9.
Ezt eddig se mondta soha senki. Ezt minden hagyományhű tudja, nemcsak az FSSPX-szesek. Az FSSPX-nek csak a hagyomány megvédéséhez és túléléséhez szükséges a konszekráció. Az író feltalálta a spanyolviaszt. ----- No one has ever said that before. Every traditionalist knows this, not just members of the FSSPX. For the FSSPX, consecration is necessary only for the defense and survival of the tradition. The author is making this up out of thin air.