Bartholomaiosz pátriárka: "Filioque és a tévedhetetlenség az egyházak közösségének buktatói"
A november 30-i isztambuli isteni liturgia során tartott homíliájában Bartholomaiosz görög ortodox pátriárka utalt az ortodoxia és az egyház közötti teológiai különbségekre. András apostolra, mint egy különálló egyház alapítójára hivatkozott, és a katolikus dogmákat a teljes egység elérésének akadályaként jelölte meg. Az idézetek:
- "A két szent apostol [András és Péter], egyházaink alapítóinak utódaiként a lelki testvériség kötelékei kötnek össze bennünket".
- "Csak imádkozni tudunk azért, hogy az olyan kérdések, mint a filioque és a tévedhetetlenség, úgy oldódjanak meg, hogy megértésük többé ne szolgáljon buktatóként egyházaink közösségének"."
AI fordítás
Ez csak a két legszembetűnőbb különbség. Viszont több dogmát és katolikus tanítást (szentséget szakramentológia) sem úgy fogadnak el, mint a katolikusok. Ezek a lenti lista szerinti eltéréseket nem lehet feloldani, csak az egyik fél (római, vagy ortodox) teljes behódolásával. Így nehéz lesz velük dűlőre jutni. Nagy tételben fogadnék arra, hogy nem az ortodoxok fognak behódolni, hanem a rómaiak:
Dogmatikai különbségek a katolikus és a görög-keleti vallás között
(forrás: katolikus fórum – 2010. július 23.)
Az Avvenire című olasz katolikus lapnak adott interjújában Erdő Péter bíboros leszögezte: „A katolikusok és ortodoxok szinte teljesen egyek a hitben.” Hát akkor nézzük azt a néhány „jelentéktelen” dogmatikai (egész pontosan: kifejezetten a kimondott dogmákat illető) különbséget, melyet az ortodox egyház a katolikus Egyházzal szemben állít:
· Mária nem fogantatott szeplőtelenül, vagyis Mária az áteredő bűnben született. Mariológia
· Nincs tisztítótűz (dogma). Eszkatológia
· Nincs különítélet. Eszkatológia
· A Szentlélek kizárólagosan az Atyától származik, vagyis nem az Atyától és a Fiútól (Filioque - dogma). Pneumatológia Trintológia
· Az Egyháznak nincs látható feje, csak láthatatlan: Jézus Krisztus. Ekkleziológia
· Nincs pápai tévedhetetlenség (még az „ex cathedra” nyilatkozatokat illetően sem). Ekkleziológia
· Nincs a pápának Krisztustól eredő joghatósági elsősége sem az egyes hívek, sem az egyes püspökök, sem a püspökök testülete felett (legfeljebb tiszteletbeli elsősége „primus inter pares” alapon) Ekkleziológia
· Az egyetemes zsinat felette áll a pápának. Ekkleziológia
· Az átváltoztatáshoz lényegileg szükséges szavak nem az alapítási igék („Ez az én testem.” / „Ez az én vérem illetve vérem kelyhe.”), hanem a lélekhívás, az ún. epiklézis, vagy a kettő együtt Szakramentológia
· A papszentelés nem nyom eltörölhetetlen bélyeget a lélekbe (character indelebilis), tehát egy hivatalától megfosztott pap egyben meg is szűnik papnak lenni. Szakramentológia
· A gyóntatás érvényességéhez nem szükséges, hogy a papnak rendes, vagy szubdelegált joghatósága legyen. Szakramentológia
· A bérmálás rendes kiszolgáltatója az áldozópap, vagyis az áldozópap bérmálása nem köthető az egyházi felsőség engedélyéhez, mert a pap bírja úgy a „munus”-t, mint a „potestas”-t a szentség érvényes és törvényes kiszolgáltatásához. Szakramentológia
· A HÁZASSÁG FELBONTHATÓ, mégpedig nemcsak házasságtörés esetén. (Ez különösen vicces, ha meggondoljuk, hogy hajdan még az Apostol által engedélyezett szukcesszív poligámiát is elvetették, „illedelmes paráznaságnak” bélyegezve.) Szakramentológia
· A házasság szentégét a pap szolgáltatja ki, és nem a házasfelek egymásnak, és a házasság lényegi részét nem a beleegyezés (consensus), hanem a papi áldás teszi. Szakramentológia
· A születésszabályozás megengedett eszköze a direkt fogamzásgátlás.
És ezen kívül még számos kisebb-nagyobb eltérés van, de ezek nem érintenek közvetlenül de fide tételeket.
Füzesi Zsolt
(volt római-katolikus szeminarista,
jelenleg ortodox pap)